1.kép: Védett értékekben gazdag gyep a Turjánvidéken, kaszálás után

A természetes gyepekhez kötődő természeti értékek megőrzése szempontjából az egyik legfontosabb kérdés a megfelelően megválasztott és megfelelő kiterjedésű hagyásterületek kijelölése. A kaszálatlan területek elsődleges célja, hogy a gyepterület jellegének megváltozása nélkül segítse a területhez kötődő növény- és állatfajok fennmaradását és a gyepszerkezet változatosságának növelését. A hagyássávokban a növények magot tudnak érlelni, továbbá a kaszálást nehezebben tűrő növényfajok sem kopnak ki a gyepből. 

2.kép: Védett tornyos sisakoskosborok fajgazdag gyepben

A hagyássávokban a madarak és emlősök utódai rejtekhelyet találnak a ragadozóktól. Hagyássávok hiányában a hüllők, valamint a rovarok egy jelentős része a ragadozók áldozatává válik, változatosságuk jelentősen csökken.

3. kép: A bíbic és más földön fészkelő madarak fiókáit veszélyezteti a rosszul végzett kaszálás

A hagyásterületek a mezőgazdasági gyakorlatban a legtöbb esetben a kaszálás irányában fennhagyott sávok, ezeket hagyássávokként, búvósávonként is szokták emlegetni. A természeti értékek védelme érdekében szükséges lehet a gyepeken kíméleti területek foltszerű meghagyása, elsősorban valamilyen kiemelt botanikai érték foltszerű kímélete érdekében, vagy gyepen költő fokozottan védett madár fészke (pl. túzok, haris) körül kijelölt védőzóna miatt. 

4.kép: Az őzek is a természetkímélő kaszálások haszonélvezői közé tartoznak

Natura 2000 területeken minden kaszálás esetében a gyepterület minimum 5, maximum 10 százalékát, változó helyen kaszálatlanul kell hagyni a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet értelmében. Védett természeti területek esetében a kíméleti területek kiterjedése ettől jelentősen eltérhet a területen előforduló védett értékek érdekében, figyelembe véve a gazdálkodói érdekeket is. 

5.kép: A természetes gyepek esztétikai értéke sem elhanyagolható.

 A hagyássávok kialakításakor leggyakrabban előforduló hibák: 

1.A kíméleti területek kiterjedése nem éri el az előírtat. Amennyiben a területen nem maradt fenn elég kaszálatlan terület a gyepekhez kötődő fajok fennmaradása nem biztosítható, a gazdálkodó ebben az esetben természetvédelmi bírsággal sújtható, valamint az agrártámogatási kifizetések során szankcionálható.6.kép: Megfelelő szélességű hagyássávok                                                                                                                         

2.A hagyássávok szélessége nem éri el a min. 6 métert. A 6 méternél keskenyebb hagyássávok a szegélyhatás miatt nem tudják betölteni funkciójukat. A ragadozók az ilyen keskeny sávokat szisztematikusan átvizsgálják. Az ízeltlábú fajok élőhelyigényét a keskeny sávok nem tudják kielégíteni.7. Kép: Nem kielégítő szélességű hagyássáv                                                                                                              

3.A kíméleti területet a terület gazdasági szempontból értéktelenebb részein hagyják meg. A gazdálkodók az alacsony hozamú homokos hátak, vagy a mélyen fekvő savanyúfüves, esetleg elnádasodó részeket hagyja kaszálatlanul, ezáltal a gyep ezeken a területeken átalakul, a minden évben kaszált részeken a gyep elszegényedik.

4.A kijelölt hagyássáv inváziós fajokkal erősen fertőzött. Az inváziós fajok sokszor a széna minőségét is negatívan befolyásolják, ezért a gazdálkodók időnként ezeket hagyják fenn. Az inváziós növények a gyepek természetességét leginkább veszélyeztető tényezők közé tartoznak.

5.A hagyássávot rendszeresen a terület ugyanazon részén kímélik meg. A gazdálkodók a területi adottságok és agtotechnológiai okok miatt bizonyos sávokat előszeretettel jelölnek ki hagyássávnak. Egy fa, villanyoszlop, vagy csatorna vonala többnyire többször marad fenn, mint más területek. Bár bizonyos esetekben kívánatos, hogy egy-egy sáv több éven keresztül kaszálatlanul maradjon, alapvetően törekedni kell rá, hogy a területen viszonylag egyenletes gyakorisággal tudjanak termést érlelni a növények.

6.Az erdőkkel, nádasokkal közvetlenül érintkező részeket minden évben lekaszálják. A gyepekre beterjedő cserjék és másodlagos nádasok kaszálás nélkül lassan képesek elborítani a gyepet, ezért ezek visszaszorítása szükséges. Azonban ezek a szegélyélőhelyek sok esetben különleges élővilágnak adnak otthont, érdemes ezekből a szegélyélőhelyekből is minden évben fennhagyni.

7.A kíméleti területet a kaszálás, rendsodrózás, a bálázás, vagy a bálák lehordása során összejárják. Amennyiben a kaszálatlan területet a gépek a későbbi munkafolyamatokban összejárják, a hagyássávok csak korlátozottan tudják ellátni funkciójukat.  

8.kép: Keréknyomok a hagyássáv teljes hosszában

8.A hagyássávot a sarjúlegeltetés során gyorsan lelegeltetik. A kaszált területeken a sarjúlegeltetést legalább egy hónapig  hanyagolni kell, természetvédelmi szempontból a hagyássávok egész szezonban történő meghagyása a kívánatos.

9.A tisztító kaszálás során a hagyássávokat is lekaszálják. Az előző technológiai hibához hasonló eredményekkel jár, a gyep elszegényedését eredményezi.
9.kép: A hagyássávok kiterjedése légifotókról és műholdfelvételekről is megállapítható.

10.A hagyássávokban megmaradt fűavart tavasszal leégetik. A gyepek égetése a múltban hagyománynak volt tekinthető, ami azonban sok esetben maradandó károkat okozott a gyepek összetételében és szerkezetében.

10.kép: „Az állatorvosi ló”: Értelmezhetetlenül keskeny hagyássáv, amely ráadásul inváziós fajokkal fertőzött

Szöveg és képek: 

Ócsai Péter

természetvédelmi őrkerület-vezető