Ország Közepe Tájegység

DINPI - Dél- és Kelet-Pest Megyei Tájegysége

Ha van víz, van madár is!

2023. október 03. 12:22 - Peer Réka

Partimadarak védelme Bugyi térségében

01_3.jpg A gólyatöcs a sekély szikes tavak és belvizes területek jellemző költőfaja

Ürbőpusztához köthető a hazai természetvédelem egyik fontos mérföldköve, ugyanis itt található a második természetvédelmi célból őrzött terület hazánkban. A térségben minden tavasszal tömegesen gyűjtötték a vízimadarak tojásait. Ennek megakadályozására tettek célzott intézkedéseket a természeti értékekért aggódó, különböző beosztású hivatalos személyek, akiket összefoglalóan „madárkapitányoknak” nevez az utókor.02_3.jpgA 10 hazai nemzeti parkban szolgálatot teljesítő, szinte teljes természetvédelmi őrszolgálat jelenlétében a hazai hivatásos természetvédelem kezdetén nagy szerepet játszó „madárkapitányoknak” állítottak emlékkövet 2023. szeptember 27-én Ürbőpusztán.

A terület még ma is jelentős madárvilágnak ad otthont, bár az egykori madárbőség sajnos már a múlté. Idén tavasszal Bugyi külterületén, a korábbi évektől eltérően, jelentős területeken alakultak ki kielégítő mennyiségű sekélyvizű élőhelyek. Az ilyen élőhelyekhez kötődik a térségben költő partimadárfajok jelentős része. Azokban az években, mikor nincs elég felszíni víz, egyes madárfajok költései akár teljes mértékben el is maradhatnak.

2023.tavaszán a terület mélyebb részein jelentős számban találtak költőhelyet a nálunk fészkelő partimadarak, sőta vízhez kevésbé kötődő fajok szempontjából is előnyösnek bizonyult a tartós vízborítás. A terület alacsony védelmi szintje miatt azonban a költési sikerhez fokozott természetvédelmi jelenlét szükséges.

A területen költő partimadárfajok helyzetének ismertetése következzen fajonként:

Bíbic (Vanellus vanellus): 

A leggyakoribb, élőhelyek szempontjából legkevésbé igényes fészkelő partimadárfajunk. A vizes élőhelyek partjai mellett, szántókon is jelentős számban költ. A kora tavasszal kezdődő költés miatt a kialakuló fészkelőközösségek gyakran a bíbicek költéseihez kapcsolódnak. Mivel fészkeiket nagyon aktívan védik, a bíbicek nyújtotta védelmet más madárfajok is kihasználják.

03_3.jpgBíbicfióka

 

04_3.jpgSzínes gyűrűvel jelölt bíbicfióka

 

 Piroslábú cankó (Tringa totanus):

A piroslábú cankó a viszonylag gyakori partimadarak közé tartozik, többnyire a vízállásos gyepterületeken található meg. Korábban az országban széles körben elterjedtek voltak a bíbiccel és nagy godával közös fészkelőközösségei. A csapadékosabb években, mint az idei is, több pár telepedik meg az alkalmas költőhelyeken és a költési siker is látványosan jobb. Viszonylag nehezen észlelhető faj, legjobban akkor lehet megbecsülni az állományt, ha valamilyen ragadozó, például barna rétihéja (Circus aeruginosus) közelíti meg a fészkeket és a felnőtt madarak aktívan védik a költőhelyet.

05_2.jpgPiroslábú cankó

 

Nagy goda (Limosa limosa): 

Az elmúlt években hazai, sőt európai állománya is jelentősen csökkent a fajnak. Ürbőpuszta térségében is nagymértékben függ a költőpárok száma a tavaszi vízviszonyoktól. A Mogyoró-szigetnél kialakult költőközösségben ez a faj is viszonylag rendszeresnek tekinthető. Az itteni állomány országos viszonylatban is jelentősnek számít kis száma ellenére.

06_2.jpgNagy goda 

 

Gólyatöcs (Himantopus himantopus):

Megfelelő vízállások esetén a terület egyik leggyakoribb költőfaja, sokszor a legelő állatok között is sikeresen költ. A sikeres szaporodáshoz elengedhetetlen, hogy a költőhely környéke ne száradjon ki a fiókák röpképessé válásáig. 


07_2.jpgKotló gólyatöcs

 

08_2.jpgSzürkemarha bikák között sikeresen felnövő gólyatöcs fiókák

 

Gulipán (Recurvirostra avosetta):

Ürbőpuszta térségében a faj csak a kifejezetten vizes években kezd költésbe, az idei évben egy vizes élőhellyel közvetlenül érintkező belvizes szántón költött sikeresen néhány pár, köszönhetően a védelmi intézkedéseknek. A gulipánok társfészkelői bíbicek, kis lilék és székicsérek voltak a feltört területen. A madarak nyomon követése okán egy példányt műholdas jeladóval is megjelöltünk a fajt kutató kollégákkal.

09_2.jpgSzínes gyűrűvel és műholdas jeladóval ellátott felnőtt gulipán (Lánczos Zs., Barna K.) 

 

379957152_1516984789139332_3726599040623506835_n.jpgFrissen kelt gulipán fióka

 

Kis lile (Charadrius dubius): 

A faj a bíbichez hasonlóan szántóföldi kultúrákban és intenzív zöldségkultúrákban is rendszeresen megjelenik, a térségben ismertté vált költései is ilyen helyeken fordulnak elő elsősorban. Viszonylag rendszeresen társul más partimadárfajokhoz. 

11_1.jpgKis lile öntözött zöldségkultúrában

 

12_1.jpgKis lile fészekalja

 

Sárszalonka (Gallinago gallinago): 

Az ismertetett fajok közül a leginkább rejtőzködő életmódú, rendszeresen sűrű növényzetben tartózkodik, sekély vízborítás mellett. Jelenlétét többnyire jellegzetes hangja árulja el megriadáskor. Költését ott valószínűsíthetjük, ahol tavasszal nászrepülését észleljük, majd a madarakat később költési időben is megfigyeljük. 

13.jpgSárszalonka gyűrűzéskor

 

Nagy póling (Numenius arquata): 

Az országban kis számú fészkelő, de Ürbőpusztán rendszeresnek mondható költőfaj. Kevésbé kötődik a vízborításhoz, de a legtöbb pár azért a vizes élőhelyek környezetében telepszik meg. Más párok szárazabb gyepekben is költhetnek. Egy kotló madarat idén a költő túzokok felmérése során drónnal talált kollégánk. 

14.jpgNagy póling táplálékkeresés közben

 

15.JPGKotló nagy póling drónfelvételen (Kazi Róbert)

 

Székicsér (Glareola pratincola): 

Ürbőpuszta térségének egyik legnagyobb madártani értéke, ugyanis az itteni állományon kívül csak a Nagykunságban költ hazánkban a faj. Korábban a legeltetett gyepek költőfaja volt, mostanra azonban szinte teljes egészében a kapáskultúrás és az intenzív, öntözött zöldségföldek szolgálnak a fajnak költőhelyül. Itt azonban aktív védelmi intézkedések nélkül nem tudna fennmaradni a faj. Ezért a fészkek felkutatása, a gazdálkodás korlátozása jelentős energiaráfordítást igényel, valamint konfliktusoktól sem mentes. Kiskunlacháza és Bugyi határán a költőhelyüket ráadásul a kavicsbányászat is veszélyezteti. Az idei évben két helyen vált ismertté költése. Egy nagyobb telep alakult ki Kiskunlacházán (Pilis-Budapest környéki Tájegység), ahol ugaron költött kb. 10 pár. Néhány pár pedig más partimadarak közösségéhez csatlakozott Bugyin, a Mogyoró-szigetnél. További érdekesség, hogy mindkét telepnél sikerült megfigyelni a ritkaságnak számító feketeszárnyú székicsért (Glareola nordmanni), melynek a múltban költése is ismertté vált a térségből. 

16.jpgSzínes gyűrűvel jelölt felnőtt székicsér

 

17.jpgA székicsér jellegzetes háromtojásos fészekalja

 
18.jpgFrissen kelt székicsér fióka

 

19.jpgSzínes gyűrűvel jelölt közel röpképes székicsér

 

20.jpgFeketeszárnyú székicsér (bizonyítófotó)

 

Ugartyúk (Burhinus oedicnemus):

A Felső-Kiskunság egyik legfontosabb költőfaja, a hazai állomány zöme ebben a térségben költ. Az ugartyúk nem kötődik szorosan a vizes élőhelyekhez, a legeltetett gyepek, ugarok és kopár szántók madárfaja. A magas vízzint áttételesen mégis kedvezőnek bizonyult ugyanis olyan helyen is ismertté vált költése szántón, ahol a gépi munkák a nedves talaj miatt maradtak el.  Kéttojásos fészekalja sokszor esik a gépi munkák áldozatául, ismert költései esetében ezért a gépi munkavégzést korlátozzuk a fészek körül kijelölt védőzónán belül. Az idei évben egy pár műholdas jeladót kapott, fiókáikat pedig színes gyűrűvel láttuk el. A jeladókkal követni tudjuk a madarak mozgását. Ez a költés nyomonkövetését és az őszi gyülekezőhelyek detektálását segítette, várhatóan a madarak vonulásáról is sokat megtudunk majd segítségükkel. 

21.jpgUgartyúk pár

22.jpgAz ugartyúk fészke mindössze egy apró mélyedés

23.jpgPár napos ugartyúk fiókák

 

Széki lile: 

A széki lile a legritkább költő madárfajaink közé tartozik, Ürbőpusztáról több évtizede eltűnt, megfigyelése sem ismert azóta. A közeli Apajon a faj változó számban költ, feltehetően az ottani madarak közül sikerült idén egyet megfigyelni a Mogyoró-sziget térségében. Költése idén sem volt itt a fajnak, de a vizes élőhelyek fejlesztésével nem lenne elképzelhetetlen, hogy ismét alkalmas élőhelyet találjon itt is ez az érzékeny madár.

24_1.jpgSzéki lile vonulás során, tengerparton

 25.jpgÜrbőpuszta a Kiskunsági Nemzeti Parkkal közvetlenül érintkező terület, mely nagyrészt a Natura 2000 hálózat részét képezi. Azonban a madártani értékei indokolnák a magasabb szintű védelmet, melyet reméljük a közeljövőben az állami természetvédelemnek sikerül elérni.

 

Szöveg és képek:
Ócsai Péter
természetvédelmi őrkerület-vezető 

Az Országközepe Tájegységben folyó munkánkat, ismertterjesztő programjaink és akcióink sikerét Facebook felületünkhöz való csatlakozással is elsegíthetik.
Klikk! 
Országközepe Tájegység 



Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://orszagkozepe.blog.hu/api/trackback/id/tr9618226645

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása