Április 29-én a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kunszentmiklósi Túzokünnepén standolt tájegységünk csapata.  Az egész napos programot pusztai futóverseny, kézműves vásár, lovagoltatás, állatsimogató, szakmai előadások és még sok-sok izgalmas bemutató színesítette. 

Délután Igazgatóságunk munkatársai még vezetett túrát is tartottak az Apaj és Bugyi külterületén, a két Nemzeti Park Igazgatóság határán elterülő értékes gyepterületeken. Itt él hazánk legnagyobb túzokállománya, amelynek a megőrzése a két Igazgatóság közös feladata, egyben felelőssége.

A Túzokünnep nagyon jól sikerült, élveztük minden percét, köszönjük a kiskun kollégák meghívását! 

Immár sokadik alkalommal látogatott el az idén 25 éves évfordulóját ünneplő Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzetbe a budapesti székhelyű IBUSZ Természetjáró Egyesület csoportja (az elnevezés nyilván nosztalgikus érzéseket válthat ki az idősebb, vagy a kevésbé idősebb generációk tagjaiban egyaránt), akikkel a Gombai-patak völgyét jártuk végig. A mintegy 10 kilométeres túra középpontjában a növények álltak, a hol lankás, hol meredek löszdombokon számos ritka és még több gyakori növényt sikerült közösen megfigyelnünk. A túra csúcspontját jelentette, amikor a korábbról már ismert, az elmúlt években azonban nem talált, védett magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) mintegy félezer töves állományára bukkant a vidám csapat.

Köszönjük a látogatást! 

A barkóscinege (Panurus biarmicus) Nemzeti Parkunk működési területén is nagy számban előforduló nádi énekesmadár. Színe, hosszú farktollai, rövid szárnyai mind-mind a sűrű növényzetben való rejtőzködést szolgálják. Legnagyobb egyedszámban a Dinnyési Fertőn, a Farmosi Nagy-nádasban, a Ferencmajori-halastavakon, és az Ócsai Öreg-turján nádasaiban találkozhatunk vele. Nádmagokkal, rovarokkal táplálkozik, kedveli az állandó vagy időszakos vízborítású öreg, heterogén növényösszetételű nádasokat. Neve megtévesztő lehet, ugyanis nem a cinegefélékhez, hanem a timáliafélékhez tartozik, így egyes papagájfajokkal közelebbi rokonságban áll, mint a hazai cinegékkel. A hím eltérő színezetű a tojótól, valamint csak neki van fekete tollakból álló „barkója”. Társas madár, kisebb-nagyobb csapatot alkotva mozog, párt pedig egy egész életre választ. A csapat egybentartásához folyamatosan hallatják jellegzetes hangjukat, tartják egymással a kapcsolatot még a gyűrűzőhálóba akadva is, így gyakran megesik, hogy az egész csapatot sikerül megjelölniük munkatársainknak.

Működési területünkön 1975 óta összesen 24 608 barkóscinegét láttak el a madárgyűrűző szakemberek ornitológiai jelölőgyűrűvel. 5 923 visszafogás történt, amely azt jelenti, hogy olyan madarat fogtak be, amely már rendelkezik jelölőgyűrűvel. 245 esetben fogtak vissza olyan példányt, amely a gyűrűzés helyétől több, mint 5 km-re mozdult el, ezek közül 3 madár 200 km-nél messzebbről érkezett hazánkba, egy egyed Szerbiából, kettő pedig Csehországból. Egy madár esetében a gyűrűzés és visszafogás között 2250 nap telt el.

Állományváltozásának trendje nem ismert, a madárgyűrűzési adatok sem mutatnak egyértelműen csökkenő vagy növekvő tendenciát. A Farmosi Nagy-nádas vegetációborítottságának nagy része 2019-ben tűz következtében leégett, ebben az évben a Farmosi Madárvártán igen jelentős egyedszám csökkenést tapasztaltak a madárgyűrűző szakemberek a fogás-visszafogási kutatás során.

A Constant Effort Site költési időszakot felmérő madárgyűrűzési program során fogott barkóscinegék száma a nádastüzet megelőző és a tűz utáni négy-négy évben.

Igazgatóságunk működési területén az elmúlt években több helyen is lezajlott olyan pályázat, melynek célja a vízmegtartás és vízgazdálkodás javítása volt. E beavatkozások segítik elő  azoknak a nádasoknak a létrejöttét, amelyek a barkóscinege számára kedvező élő- és szaporodóhelyet nyújthatnak. Fontos megemlíteni a Kiemelt jelentőségű vizes élőhelyek fejlesztése és bemutatása Fejér megyében című (KEHOP) pályázati projektet. Ennek célja a vármegyében nagy jelentőséggel bíró vizes élőhelyek fejlesztése, ezzel pedig a hozzájuk kötődő vízi madárfajok számára kedvező ökológiai állapot biztosítása volt. Érdekesség még, hogy az itt található Madárdal tanösvény jelenként ezt a ritka, féltett, csilingelő hangú madarat választottuk. Az Ipoly-völgy komplex élőhelyfejlesztése (KEHOP) pályázat élőhely-rehabilitációi érintették többek között a Csadó-tanyát is, ahol vízkormányzás, illetve aktív vízpótlás révén javítottunk az itt fészkelő maroknyi állomány életlehetőségein.

Ürbőpuszta és térsége elsősorban madártani értékei miatt ismert, de a botanika iránt érdeklődők is találnak itt érdekességeket.  A napokban nyílik a területen többek között a pókbangó, az agárkosbor és az apró nőszirom is. 

1.A pókbangó fokozottan védett növényfajunk

2.Pókbangó és agárkosborok, vadon élő orchideák

3.Az apró nőszirom két színváltozata

4.Vadvirágos rét részlete

Szöveg és fotók:

Ócsai Péter
természetvédelmi őrkerület-vezető

1.Mezei nyúl

A mezőgazdasági területek jellegzetes vadfaja. Testtömege 3-5 kg között változik. Egy évben többször, 3-4 alkalommal, 2-4 kisnyulat hoz világra. A kisnyulak szőrösen, nyitott szemmel születnek, de még jó ideig veszélyeztetik őket a mezőgazdasági munkák. A gyepgazdálkodás során alkalmazott természetvédelmi előírások, mint a hagyássávok fennhagyása vagy a vadriasztó lánc használata a mezei nyúl szaporulatának túlélését is segítik.

2.Üregi nyúl

Eredetileg az Ibériai-félszigeten élő faj, amit a római időkben telepítettek be hazánkba. A házi nyúl őse. Testtömege 1,3-2,5 kg. Az üregi nyúl kolóniákban élő állat. Nagyon szapora faj, évente 3-4 alkalommal 3-8 kisnyulat hoz a világra. A mezei nyúllal ellentétben az üregi nyulak vakon és csupaszon születnek. Vírusos megbetegedések miatt állományai visszaszorultak, Ürbőpusztán és a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótéren jelentős állományai vannak.

Szöveg és fotók:

Ócsai Péter
természetvédelmi őrkerület-vezető

Igazgatóságunk természetvédelmi őrei és önkéntesei az idei évben is részt vettek a kékes rétihéják (Circus cyaneus) téli éjszakázóhelyeinek szinkronszámlálásában.

A kékes rétihéja a palearktikus régióban elterjedt faj, fészkelőterülete Észak- és Nyugat-Európára tehető, hazánkba csak telelni jön. A téli időszakban gyakran találkozhatunk a madarakkal gyepek, szántók fölött vadászva, amint felcsapott szárnnyal a föld közelében siklik.

A hímek és a tojó/fiatal egyedek jól elkülöníthetőek egymástól. A hímek látványos szürkés világoskék madarak fekete szárnyvéggel, még a tojó/fiatal egyedek barna színűek, mérsékelten csíkozottak. A hazánkban előforduló rétihéja fajok elkülönítése terepen nem egyszerű feladat, főleg a tojó és fiatal egyedek jelentenek nagy nehézséget még a tapasztalt madarászok számára is. Ez a videó néhány határozókulcs segítségével szemlélteti számunkra a fajok azonosítását:

A télen hozzánk érkező kékes rétihéják nádasokba, sásosokba, magaskórós területekre szállnak be csapatosan estére, ahol a ragadozóktól védetten tudnak éjszakázni. Ezt a természeti jelenséget kihasználva térképezik fel a szakemberek azokat az élőhelyfoltokat, amely a kékes rétihéják számára alkalmas pihenőterületet jelent. November és február között 4 alkalommal tartottak az ország egész területén szinkronszámlálást ugyanazon időintervallumban, hogy a szakemberek képet kapjanak arról, hogy egyes mintaterületen miként változik az éjszakázni érkező madarak egyedszáma.

Éjszakázni készülő hím (lent) és tojó/fiatal színezetű (fent) egyedek a tápióbicskei mintaterületen.

A számlálás során olyan élőhelyeket keresnek fel, ahol a korábbi tapasztalatok alapján a szürkületi órákba rétihéjákat láttak gyülekezni. Ezeken a hely minden számlálás során olyan magaslati pontra állnak, ahonnan az egész terület takarás nélkül belátható, sötétedés előtt legalább egy órával kezdik meg a számlálást, amely mindaddig tart még a madarak be nem szállnak pihenőhelyükre. Az adatok rögzítése során a felmérők rögzítik az egyszerre a levegőben lévő össz példányszámot, azt hím és tojó/fiatal bontásban egészítik ki. Mivel a madarak néha leszállnak, majd felköröznek ezért ügyelni kell arra, hogy ne legyenek kétszer is megszámolva, ezért becslik az egyszerre levegőben lévő madarak számát maximális egyedszámnak. A számlálások során összesen 22 helyszínen történt meg a mintegy 326 példány számlálása.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén végzett felmérés eredményeinek összesített táblázata.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén végzett felmérés eredményeinek diagrammos ábrázolása.

Köszönjük mindenkinek aki részt vett a felmérésben és adataival segítette a kékes rétihéja fajvédelmi munkánkat!

Sári Gergő,

természetvédelmi őr, DINPI

2022 áprilisában adták át a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság európai uniós forrásból felújított Farmosi Madárvártáját. Az új pajta és az átalakított egykori gátőrház a tudományos és a bemutató célú madárgyűrűzést szolgálja. Innen indul a Kékbegy tanösvény, mely a látogatók számára betekintést nyújt a budapesti agglomeráció peremének egyik utolsó még jó ökológiai állapotban lévő tájrészletébe. Fényképezte, vágta és rendezte: SZENDŐFI BALÁZS Narrátor: Nánási Ágnes Katalin A film az "A természet felfedezésének élményét nyújtó bemutatóhelyek fejlesztése a Natura 2000 fajok és élőhelyek megismerése érdekében, Budapest vonzáskörzetében" című (VEKOP-4.2.1-15-2016-00006) pályázat támogatásával valósult meg.

Békamentés 1. fázis - Terelőkerítést Farmosra, 2023-ban is!

Idén is lesz békamentés!




Több fázisból áll ez a munka.

2023. március 4-én önkénteseket várunk a 311-es út mentén a farmosi vasútállomás és a Farmosi Madárvártához bevezető út közti szakaszon (47.3548,19.8332 vagy "9R3M+W7G Farmos") a terelőkerítés építéséhez .
Ez a videó 12 éves, de ha belegondolunk a munkafolyamat nem sokat változott.

A kisfilmet végig nézők jussa az lehet, hogy már szakképzett elméleti békaterelőállítóvá válnak és képesítést az szerezhet, aki a március 4.-i a jelenléti gyakorlaton is részt vesz!
Viccet félretéve ez a munkafázis fontos és szükséges!
Az önkéntesek jelentkezését kollégánk, Németh András koordinálja a +36 30 236 8351 telefonszámon, illetve a nemetha@dinpi.hu email címen.
( telefonos megkeresésüket kérjük, munkaidőben tegyék meg )

A facebookos csoport linkjét lentebb találják, melyben szintén minden hasznos információt meg fognak találni!

Klikk: https://www.facebook.com/events/488007166675771

A terelőkerítés építésének egy régebbi videója pedig az alábbi link bemásolásával érhető el a youtube-on.:


https://.youtu.be/LodjJf2Dq

Várjuk minél több dolgos kéz ( erős kezek előnyben ;) ) tettrekészségét !

Az Ócsai Tájvédelmi Körzet izgalmas, színes madárvilágát bizonyítja, hogy az eltelt évtizedek alatt 200-nál is több különböző madárfajt megfigyeltek már itt a szakemberek. Ennek okán, a hazai madárgyűrűzés történetében is fontos szerepet töltött be a tájvédelmi körzet. A madarak megfigyelése természetesen nem csak az ornitológusok számára érdekes, hanem a laikus, természetszerető emberek számára is rengeteg élményt nyújt. Nem véletlen, hogy sokak egyik kedvenc téli időtöltése a kertekben madáretetők üzemeltetése, így a hideg téli napokon, a szoba ablakából kitekintve, látva a színes madárseregletet, közelebb érezzük magunkat a természethez. Bár számos könyv íródott a madarak világáról, a legélménydúsabb természetesen testközelből megismerni ezeket a jószágokat. Jobban belemélyedve, a madárfajok közti eligazodás, határozásuk kihívást jelenthet, főleg a kevésbé ismert fajok esetében. Nem véletlenül szervezünk évek óta a tájvédelmi körzetben, a madárvilág megismerését szolgáló programokat. Gyerekek és felnőttek egyaránt mindig tanulhatnak valami újat. Ha megkérdezünk egy madarászt, mikor alakult ki ez a szenvedély, a válasz leggyakrabban egy gyerekkori élményhez köthető.

Fotó: Peer Réka

Egy madárgyűrűzés, ahol testközelből megszemlélhetőek ezek a tollas jószágok, az otthoni madáretetők, madárodúk működtetése, és az élmény, ahogy birtokba veszik és használják ezeket az eszközöket a madarak, vagy akár egy madármegfigyelő túra, ahol valami ritkán látható, izgalmas eseménynek lehettünk a részesei a távcsövek mögött. Mi a nemzeti park munkatársai pedig szeretnénk hozzájárulni, hogy a jövő, felnövekvő generációjának is legyen lehetősége hasonló élményeket megélni. Ha a legtöbb gyerekből nem is lesz ornitológus, a madarak szeretete és ezúton a természet szeretete és tisztelete egy meghatározó iránytű lesz életük során.

Várunk szeretettel minden érdeklődőt programjainkra, ahol madárgyűrűzési bemutatók és természetismereti túrák során rengeteg mindent megtudhatunk ezekről az állatokról is.

Fotó: Peer Réka

Február 18-án madárgyűrűzési bemutatót tartunk az Ócsai Tájháznál, a programról részletek itt olvashatók: https://www.dunaipoly.hu/hu/program/madargyuruzes-az-oregfaluban-5

További programjaink:

https://www.dunaipoly.hu/hu/programok/2023?free=&category=&place=16&page=1

Szeretettel várjuk a családokat tematikus családi napunkra Pusztavacsra, az Ország Közepe jeltoronyhoz és ürge-parkhoz.

Az Országközepe Tájegységben folyó munkánkat, ismertterjesztő programjaink és akcióink sikerét Facebook felületünkhöz való csatlakozással is elsegíthetik.
Klikk! 
Országközepe Tájegység